HTML

Másik Magyarország

"Jelet kell hagynom, hogy volt egy másik Magyarország." S élesen látta ezt a másik hazát, melyet szívével és tollával védett, mint ősei karddal és buzogánnyal.- Márai

Címkék

2009 (1) 2010 (1) 2014 (1) amerikai külügyminisztérium jelentése (1) ateizmus (1) átlagmagyar (1) barát (1) büntetés (1) céltalanság (1) charta (1) cigány (2) cigányok (2) dinoszauruszok (1) elit (4) ellenségkép (3) előrehozott választás (1) ember (1) emberi lét (1) ep választás (1) értékvesztés (2) értelmiség (3) európa (2) európai magyar (1) európai parlamenti választás (1) európai unió (1) fejlődés (1) felelősség (2) fidesz (5) gázpisztoly (1) gondolatébresztő (1) gondolatok (1) gulyáskommunizmus (1) gyerek (1) gyurcsány (1) hajnal (1) hatalom (1) hatvany lajos (1) hazugság (1) hit (1) holokauszt (1) hülyék (1) hungaricum (1) idea (1) identitás (1) index (1) integrálódás (1) isten (1) jegyzetek (1) jobbik (3) jobboldal (2) jobbos (1) jövőkép nélküliség (1) kádárizmus (1) kapitalizmus (3) katasztrófa (1) kellemes ünnepeket (1) képregényhősök (1) kezdeti optimizmus (1) kis szocializmus (5) kormány (1) kormányzás (1) közélet (5) közerkölcs (1) kurucinfó (1) liberalizmus (1) lmp (1) lokálpatriotizmus (1) lottó (1) magántulajdon (1) magyar (2) magyarország (1) második kerület (1) mdf (1) megmondás (1) még köszönd is meg (1) melegfelvonulás (1) morális problémák (2) motiválatlanság (2) mszp (2) myvip (1) nacionalizmus (1) nemzet (1) nem láttuk hogy ekkora baj van (1) neoliberalizmus (1) nép (5) népostorzás (2) new generation (1) örkény (1) orosz grúz háború (1) ország (3) példakép (1) polgár (1) politika (3) politikai felhozatal (1) populizmus (2) program (1) racionalizmus (1) reakció (1) reform (2) rendőrség (1) rendszer (1) roma (1) s.o.s. (1) sablon (1) séma (1) szakértői (1) szdsz (4) szélsőjobb (1) sznob (1) szociopaták (1) szolidaritás (1) társadalom (7) törvény (1) trianon (1) ugar (1) újév (1) újra állományba helyezés (1) új kezdet (2) választás (2) változatosság gyönyörködtet (1) védelem (1) viszockij (1) vízfej (1) voks10 (1) west balkán (1) zsidó (2) Címkefelhő

Friss topikok

  • TitokJolán: bion-bion (2011.09.14. 23:07) Az európai magyar
  • Lance2010: azt kihagytam, hogy nemcsakhogy nehezebb bejutni, de egyes szakokon hat-tízszeres túljelentkezésrő... (2011.07.19. 02:28) A dinoszauruszok kihalása elhalasztva
  • 1.szóló: "A Jobbik baloldali..." Basszus, most értettem meg, hogy miért is nem a patkó jobbszélső ülésein ... (2010.06.30. 23:05) Transzformációk
  • életfa: Ideje van visszatérni a Szent Korona rendszeréhez. A szellemiségéhez és a gyakorlatához is. (2010.06.06. 10:42) Most komolyan?!
  • I. P. S.: Ha csak ebből az írásból indulnék ki, azt hinném, húszéves egyetemista vagy. Van is egy ismerősöm,... (2010.06.06. 01:18) Tégy a motiválatlanság ellen!

Látogatók

2009.03.16. 19:17 d.z.

A kétszáznegyvenharmadik március 15-e elemző poszt

Az, amit így 16-án megállapíthat az ember fia, az az, hogy ennek nem így kéne működnie.

Ilyen napok után már-már megérthető, hogy egyesekben felmerül az a kérdés, hogy mi a fenének kell nekünk ez az ünnep? Van azért abban valami, hogy kultúrember beszél a szabadságról, de nem löveti le magát érte. Illetve, hogy a nemzeti függetlenedésünk egyenes következménye Trianon, és abban is, hogy amikor éppen az agyunkat használtuk egy egy méterrel lentebbi testrészünk helyett (1867), akkor lényegesen jobban jöttünk ki a dologból. Szóval forradalmat ünnepelni lehet, hogy nem tartozik a legkirályabb dolgok közé egy európai kultúrában, még akkor sem, ha mindenki egyéb is ezt teszi.

Akkor meg minek?

Nem most merül fel először ez a kérdés. Anno a kiegyezés után meglehetős Deák, illetve Kossuth-párti szakadás történt. A magyar polgárság radikálisabb fele továbbra is a fenébe kívánta a Habsburgokat, míg a konzervatívabb és egyben liberálisabb oldal úgy gondolta, hogy nem olyan szar dolog egyenrangú félként irányítani a világ hatodik legerősebb birodalmát, még akkor is, ha ez bizonyos áldozatokkal jár. Az egyik fele értelemszerűen megőrült március 15-ért, a másikat relatíve hidegen hagyta.

Egyszóval, akkoriban a polgárság igénye volt ez az ünnep: a frissen fellángolt nacionalizmus jelképe. Lehet vele egyet érteni, nem egyet érteni, de hozzá tartozik a kultúránkhoz. Ha, mellékesen az ország ne adj Isten úgy döntene, hogy Deák (szabadelvű, azaz konzervatív-liberális) illetve Kossuth (nemzeti-radikális) ideológiái mentén óhajt szakadni a mostani vörös és narancssárga helyett, jóval beljebb lennénk polgári szemlélet szempontjából.

De hát ez is csak kevesek vitája.

Az ország többi része továbbra is úgy dönt, hogy "ünnepel".

Azaz egy része valami demagóg, hülye politikus teljesen hallgatóság nélküli beszédére megy demonstrálni, csak hogy az a szerencsétlen barom azt hihesse, hogy valakit érdekel, amit mond. Mások egy másik demagóg, hülye politikus több-tízezer fős rendezvényére mennek egyetérteni a semmivel. Párszázan meg korhű előadást tartanak, és több-kevesebb sikerrel megpróbálnak csinálni egy alkalomhoz illő balhét. A maradék meg otthon nézi a tévében azokat a műsorokat amiknek köze sincs ehhez az egészhez, mert már rég elunta.

Ezeknek az ünnepeknek volna a dolga képviselni a nemzet egységét. Megmutatni azt, hogy még ha ki nem állhatjuk egymást, akkor is képesek vagyunk egy napig kulturáltan örülni az országunknak. Ilyenkor nem szabad politikusnak beszédet tartani a problémáinkról és a másik alkalmatlanságáról (rég tudjuk, hogy alkalmatlan mind), egyáltalán nem szabad beszédet tartani olyannak, aki megoszthatja az országot. Az ünnep kisajátításáról már ne is beszéljünk. Nem szabad Molotov-koktélokat rejtegetni és nem szabad olyannak emberek elé állni, aki csak hármas kordon mögött érezheti magát biztonságban. Nem szabad több ezer rendőr biztosításával szervezni a rendezvényeket, másoknak meg az előbbiekre rátámadniuk.

Egy nemzet nem viselkedhet így. Amennyiben igen, akkor az nem nemzet. Ha nem vagyunk nemzet: na, akkor tényleg kurva felesleges az ünnep.

12 komment · 1 trackback


A bejegyzés trackback címe:

https://masikmagyarorszag.blog.hu/api/trackback/id/tr61006028

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: POLémia 2009.03.17. 10:22:03

A Fidesz nem akarja a JobbikotA Fidesz március 15-i megemlékezése már egyértelműen az európai parlamenti választási kampány jegyében telt. Ezt jól jelzi, hogy Orbán Viktor ünnepi beszéde már lényegesen radikálisabb volt, mint országértékelő beszéde. Erre…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nanena · http://nanena.blog.hu 2009.03.16. 19:52:06

Tényleg feleslegesek ezek az ünnepek, főleg, hogy az évek változásával az ünnepek is változnak. Gondolok arra, hogy nemrég még április 4 és november 7. is ünnep volt, azután valakik gondoltak egyet, s már nem is emlákszünk rájuk.
Én azt szeretném, ha Budapesten minden hétvége ünnep lenne szabadtéri turistacsalogató programokkal. Csak úgy.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.03.17. 00:26:26

Az ünnepekről ezek szerint kár is beszélni.
A legszebb ünnepem egy októberi hajnalon esett meg velem. Nejem és nővére Erdélybe utazott autóbusszal, mely a Bazilika elötti térről indult.
Öt óra körül hagytam ott őket, és lassan hazaindulva autóztam be a hajnali várost.
Az utcák fényesen csillogtak az esőtől.
Tiszta nyugodt, néma Budapest várta az ünnepet.
Bejártam az összes fontosabb helyszínt ahol valakik valamikor, és elszorult a torkom.

boj (törölt) 2009.03.17. 01:39:08

" Illetve, hogy a nemzeti függetlenedésünk egyenes következménye Trianon"

Ezt egy román tankönyvben olvastad vagy saját szülemény? Trianon a vesztes háború és minket (mint erős középhatalmat) megszüntetni kívánó közeli és távoli szomszédaink következménye.

Elmés "következtetésed" kb. annyira ül, minthogy azért halt meg Géza, mert megszületett. Hát persze. Mert mégsem.


Az ünnepek pedig remek dolgok, március 15. tartalmilag is tuti. Viszont aktualizálni kéne új egész esetés filmkekkel, új könyvekkel, új arcokkal és felpolírozott relevanciával.

20 éve (rossz esetben ennél több) ugyanazok mondják ugyanazt...persze, hogy a többség unja.

d.z. · http://masikmagyarorszag.blog.hu 2009.03.17. 07:09:33

@boj: Nem, talán leesett neked is, hogy az osztrákok nélkül képtelenek voltunk fenntartani a rendet. A kisebbségek meg pillanatok alatt a torkunknak estek. Ha pl. 1848-ban győzünk igen nagy sansza lett volna, hogy Trianon előrébb kerül pár évtizeddel. Ez persze magánvélemény.

Más: Az ünnepek tényleg fasza dolgok. Ha tudjuk ünnepelni. Így semmi értelme.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.03.17. 08:52:32

kedves@d.z.: fentebb ezt írod: "az osztrákok nélkül képtelenek voltunk fenntartani a rendet. A kisebbségek meg pillanatok alatt a torkunknak estek."

Ez óriási tévedés! 1848-ban és 49-ben is nekünk estek a kisebbségek, mégpedig az osztrákok szívós aknamunkájának köszönhetően. Elég csak Jelasics bánra, vagy éppen Avram Jancu erdélyi és partiumi vérengzéseire gondolni. Nagyenyed magyar lakosságának a lemészárlásához képest a Jelenések könyve maga az esztétizáló szépirodalom.

Az való igaz, hogy 1867 utáni kisebbségi politikánk elég katasztrofális volt, de azért azt ne felejtsük már el, hogy minden európai állam ezt csinálta a kor szellemének megfelelően, azaz nemzetállamot épített. Példának okáért a franciák olyan sikeresen művelték ezt, hogy ma már nincsenek kisebbségi problémáik. Például szinte teljesen kihalt a normand nyelv és a baszkok ügye is jórészt a spanyolok belügyévé "degradálódott". Vagy ott van Korzika példája, mondjuk az a vidék ma is kemény dió az egykori gloire számára. Persze beszélhetünk az egykori gyarmatok leszármazottairól is, de az meg más tészta.

Aztán azt se felejtsük el, hogy a Habsburgok nem a két szép szemünkért egyeztek ki velünk 1867-ben, hanem azért, mert előzöleg háborút vesztettek a poroszokkal szemben és azért, mert a hülye Habsburg-ház egyre kevésbé volt szalonképes és ütőképes az európai politikában.

Trianon jelentős részt az első világháború következménye, melynek kitöréséhez semmilyen érdek nem fűzte a Magyar Királyságot, annál inkább a Habsburg-házat. Trianonért mi magunk is felelősek vagyunk persze, egyrészt rossz kisebbségi politikánk miatt, másrészt azért, mert hittünk a Habsburg-ház akkorra má szertefoszló erejében és hittünk Ausztria-Magyarország fennmaradásában. Ennek következtében óriási hátrányba került érdekérvényesítő képességünk a háború után, szemben a pánszlávizmus, na meg a románok sokévi szívós diplomáciai tevékenységével szemben.

Végül még egyet mondanék. A magyar függetlenségi törekvések (Thököly, Bocskai, Rákóczi, 1848) nem valamiféle disznóságok voltak. Nem szabadna a Kiegyezés aranykorának árnyékában elfelejteni, hogy a Habsburgok korábbi évszázadai alatt a Magyar Királyság egy marginális tartománya volt a Habsburg birodalomnak, ahonnan módszeresen szivattyúzták ki mezőgazdaságunk adta anyagi javakat. Saccperkábé ennyi volt 1867-ig a mi szerepünk ebben a birdalomban. Ilyen értelemben én nem kérek az osztrákok semmiféle rendteremtéséből!

Na mégegy dolog a végére. Miért nem foglalkozik soha senki az egykori Erdélyi Fejedelemség politikai-gazdasági-kulturális berendezkedésével, amely a mai korra vetítve számos nagyszerű példát mutat.

d.z. · http://masikmagyarorszag.blog.hu 2009.03.17. 21:54:59

@Gasper: Kedves Gasper;

Persze, tudom, hogy a Habsburgok kényszerből szövetkeztek, viszont lássuk be azt is, hogy ehhez normális politizálás kellett itthonról. Hogy konkrétak legyünk: sokkal többet adtak ezért a szövetségért cserébe, mint amit kellett volna.
Természetesen mind a Rákóczi-féle felkelés is jogos a maga nemében és 48 is az akkori Habsburg birodalommal szemben, ezt nem kérdőjelezte meg senki. Azt viszont igen, hogy mikor mennyire kellett volna keménykednünk és mennyire kellett volna reálisan politizálni, főleg, hogy azért azzal tisztában lehettek itthon, hogy a Szent Szövetség nem nagyon fog örülni ennek a forradalomnak, lásd. későbbi orosz intervenció.
Másrészről: az akkori nemzetiségi kérdésen kár rágódni. A nacionalizmus (akkori jelentésében) elterjedésének egyenes ági következménye volt ez. Mármint az egész, mint olyan. Nálunk is, náluk is. Ebben a nagy "saját népünk majd megoldja egyedül" felfogásban lehetetlen volt egyben tartani azt az országot.

Most meg éppen, hogy egy ennél is nagyobb hasonló képződményt élesztgetünk. Hát érdekesen alakulnak a dolgok.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.03.18. 22:17:35

kedves @d.z.: igazából nem rágódtam az akkori nemzetiségi kérdésen, csak arra utaltam, hogy 1848-49-ben az osztrákok tüzelték ellenünk a nemzetiségeket, kihasználva annak lehetőségét, hogy megingassák a magyar szabadságharc törekvéseit. Tehát nem áll helyt azon fentebbi állításod, hogy az osztrákok által biztosított rend hiányában ugrottak volna nemzetiségeink a torkunknak.

Éppen ellenkezőleg, például Nagyenyed magyar lakosságának apokaliptikus lemészárlására a Temesváron állomásozó osztrák helyőrség parancsnok adott bátorítást Avram Iancuéknak, akinek embere, Ioan Axente-Sever azzal a szöveggel tüzelte a támadás elött a Maros jegén az embereit, hogy Isten most három napig aludni fog (ergo: nem fog tudni semmiről). De említhetnénk Balázsfalvát, Zalatnát, Nagylakot, stb.
Ezeknek az osztrákok által támogatott mészárlásoknak Bem tábornok győzelmei vetettek egyébként véget.

1867-ben szerintem pont annyit kaptunk az osztrákoktól, mint amennyit szántak nekünk. Cserében viszont kétségtelenül nyugodt és fejlődő évtizedek következtek, habár például bünti járt azért, ha az Olimpián magyar zászlót lobogtattak sportolóink a schwarz-gelb helyett. Sőt, Hajós Alfréd, vagy a magyar kardcsapat is jobban örült volna annak, ha a Himnuszt hallhatja a Gotterhalte helyett, amikor nyakukba akasztják az aranyérmeket :)

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.03.18. 23:28:37

@Gasper: Erről jut eszembe egy francia képregényből egy részlet. A cím: a Rabbi macskája. Itt egy Algírban lakó rabbiról és beszélő macskájáról van szó. Nos a jóembert felrendelik Párizsba (századelős környezet) hogy számot adjon nyelvtudásáról, mert enélkül nem lehet hivatalos egyházfi. A macska kommentárja:
Most a Gazdának vizsgáznia kell francia nyelvből, hogy héber imákat mondhasson híveinek, akik hétköznap leginkább arabul beszélnek...
A magyar bakák is jobban örültek volna, ha nem német az ukáz, s nem külhonba viszik őket az ottaniakat "megregulázni". És a fenének kellett Doberdo.
(El ne felejetsük: mikor Trianon előtt kezdtek beözönleni a románok Erdélybe - például megszavazni az egyesülést - akkor a helyi román családok elmenekültek - ők még a magyaroknál is jobban féltek tőlük...)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.03.19. 13:49:19

@Gasper:

"...Ioan Axente-Sever azzal a szöveggel tüzelte a támadás elött a Maros jegén az embereit, hogy Isten most három napig aludni fog (ergo: nem fog tudni semmiről)..."

No, ettől kész lettem, Gasper... Ez sokkolt...

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.03.19. 14:26:26

Kedves D.Z.!

Én nem érzem kiüresedve a nemzeti ünnepeket. Kiüresítve igen, tehát, hogy (amiről máskor már szóltam) tudatos zavarkeltés folyik (mint annyi minden) a nemzeti ünnepek körül is. Lehet, hogy én vagyok túl egyszerű, de nekem --- ha már március 15-ről esett szó --- egyaránt érthető és értelmezhető (például) a Széchenyi-féle és Kossuth-féle "reformkoncepció" is. (Ami aztán persze március 15 után, ha kényszerűen is, de összefut.) Hozzám a Széchenyi vonala áll közelebb, de értem azt is, mit akart a Kossuth körül gyülekező nemesség és polgárság. És úgy gondolom, hogy mindkét vonalnak máig ható és ma is eleven tapasztalatokat köszönhetünk. De a negyvennyolc-negyvenkilenc utáni (1867-hez és Trianonhoz vezető) politikai mozgások is nagyon tanulságosak. Ezek számomra érdekes, izgalmas, élő dolgok. A kultúrám részei. Erőt meríthetek, tapasztalatokat vonhatok le belőlük. Az pedig, hogy az aktuális politikai "elit", a jelenlegi "kultúrpolitika" hogyan próbálja használni az ünnepet manipulációkra vagy éppen elbizonytalanításra, zavarkeltésre, az nem nagyon hat meg. Tudjuk kik ők, mit csinálnak, miért csinálják... Lelkük rajta!

Egy konkrétum, hogy megvilágítsam, mire is gondolok: kipakoltam a magyarido.blog.hu-ra Széchenyi március 15-i naplóbejegyzését. Nagyon tanulságos:-)

Sz'val: szerintem amíg egy népnek múltja van (amíg tudatában van múltjának, ismeri, éli, használja ezt a múltat) addig jelene is (és jó eséllyel jövője is).

ü
bbjnick:-)

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.03.19. 20:55:42

@bbjnick: gondolom hogy sokkolt, én is rendesen megborzongtam, amikor először olvastam ezt az egészen diabolikus dolgot.

Amit a nemzeti ünnepeinkről írsz, azzal is egyetértek. És egyetértek a Széchenyi és Kossuth féle vonalak felvázolásával is. Mindkettőnek megvolt a maga létjogosultsága, hiszen amíg a többnyire katolikus magyar arisztokrácia -értheő módon- a Habsburg birodalom keretein belül képzelte el a lassú lépések politikáját, addig egy Monokról elszármazott protestáns köznemes (ráadásul tót származású) Kossuth azért hozta rendesen a kuruc hagyományt.
Mondjuk ebben a dologban egyértelműen Széchenyi felé húzok én is, de hangsúlyozom, mindkét dolognak megvolt a létjogosultsága.

@Mormogi Papa: érdekes ez a német vezényszó dolog! Dédnagyapám k.u.k. tüzérfőhadnagy volt az első háborúban az olasz fronton, testvére pedig pápai huszár volt, aki Kievtől Bosznián át a Doberdóig végigzongorázta az eseményeket.
De ami az érdekes. A huszár öccs még az ötvenes évek komenista Magyarországán is azzal froclizta az egykor a közösben szolgáló báttyát, hogy bizony labanc volt, hiszen neki kétfejú sas volt a zubbony gombjain, ráadásul német vezényszóra teljesített parancsot, viszont az ővén bizony a koronás magyar czímer csillogott :)

Na ebben a kettősségben csak az az érdekes, hogy szerintem balf*sz dolog a XXI. század anarchisztikus Magyarországán vagy-vagyra utazni. Merthogy nincs olyan hogy fekete, meg fehér, maximum egy jó kis régi film lehet fekete-fehér.

d.z. · http://masikmagyarorszag.blog.hu 2009.03.20. 00:49:21

A dolog lényege az lett volna, hogy bár én is inkább Széchenyi-párti vagyok, meg még vannak páran akiknek nem feltétlenül egy forradalom évfordulója az amivel teljesen azonosulni tudnak, viszont: Mind ezek, mind akik március 15-ben Kossuthról azt látják, ami volt és a céljait: azok foglalkoznak a kultúránkkal. Ezeknek fontos március 15, mint minden egyéb ünnep.

Valami olyasmi állt a háttérben, hogy nem az volna a lényeg, hogy hogyan állunk március 15-höz, hanem az, hogy hozzá állunk. Véleményt alkotunk, azzal foglalkozunk, megünnepeljük. Én is ünnepeltem, a magam módján, csendesen, kokárdát szépen felvéve, mert kulturális szempontból fontosnak érzem.

Amúgy mindegy. Amíg nem azt csináljuk, amit kettővel a vége előtti bekezdésben írtam.