Nos, az ember összeír valami baromságot arra számítva, hogy majd a már megszokott olvasói hümmögnek rá valamit, erre kirakja az Index címlapra. Mondjuk jellemző. A másik cikkem ami kint volt legalább ekkora port kavart és ott se számoltam ezzel. Nem mintha nem volna jó érzés "beszólni", de legalább előtte tudjam már meg, hogy idejönnek ötezren.
Azért annak örülök, hogy a lényegi elképzelésem arról, hogy megpróbálok olyan témákat feldobni, amiről "kultúrkörökben" viszonylagos kuss van, meghozza a hatását.
Azaz a hozzászólásokban ad valamilyen képet arról, hogy mekkora szakadék van ilyen kérdésekben a mi kis népünkön belül: méretes.
Úgy tűnik, hogy itt nálunk van jobb meg baloldali cigánykérdés. Pontosabban vannak jobb meg baloldali fóbiák.
Ha például egybeszőjük azt a két gondolatot, hogy senkit nem ítélünk el a származása alapján, továbbá azt, hogy az ország teli van ingyenélőkkel, a népesség nagy részének már valamilyen feloldhatatlan paradoxont állítottunk. A baloldaliak, vagy liberálisok pillanatokon belül nemzetfóbiát kapnak, és a pofánkba vágják, hogy már mér nem léhűtő szkinheadekkel propagáljuk a nézeteinket, és úgy egyáltalában véve miért kell folyton a kirekesztő véleményünkkel hátráltatni az új, szépséges, multikulturális Magyarország eljövetelét?
Közben pillanatokon belül feltűnik a színen a másik verzió is: a libsifóbia. Mert ugyebár nyilvánvaló mindenki számára, hogy aki nem ismeri el, hogy az összes létező problémánkról (az ingyensör hiányától elkezdve) a rajtunk élősködő kisebbségek és a szemét kormányzat tehet, az egy megátalkodott neoliberális-kommunista-cionista torzszülött.
Én meg nézek, hogy mi a szart sikerült félreértelmezhetően leírnom?
Hát kérem szépen, nekem ugyan semmit. Hogy pontosan fogalmazzak: nem én írtam félre, hanem mi tettük. És tesszük minden egyes nap.
Mégpedig azzal, hogy véleményünket magunkba fojtva, rettegünk attól, hogy egyszer csak valaki majd azt mondja majd nekünk, hogy te öcsém bizony egy pszichopata állat vagy. Vagy rosszabb esetben azt, hogy egy elvakult szabadelvű idióta, aki az anyját is hagyná hogy megerőszakolják tőle húsz centire. Pedig alapesetben nem. Illetve addig biztos hogy nem, amíg üvöltési kényszer nélkül meg tudod hallgatni más véleményét.
Meg aztán ott a másik verzió is, hogy tényleg az vagy. Akkor mit csinálsz? Megbeszéled szépen a dolgaidat a haverjaiddal, akik már rég ugyanúgy gondolkodnak mint te, úgyhogy majd szépen bólogatnak, hogy persze igazad van, s így már legalább többen lesztek hülyék.
No, és ha végül egyszer úgy döntesz, hogy mégis csak utána kéne nézni egynek s másnak evvel a témával kapcsolatban, és hirtelen felindulásodban be is támadod a google-t, nem kell nagy reményeket fűzni ahhoz, hogy milyen oldalak sietnének felvilágosítani...
Na, kérem alássan így történt az, hogy itthon még az emberek értelmesebbje is akkora baromságokat tud hozzáfűzni az ilyesféle beszélgetésekhez, hogy csak Istenre számíthatunk, ha egyszer tényleg azt mondja valaki, hogy: "hát bazmeg mégis csak kezdeni kéne valamit ezzel a szociális hálóval..."
Indulna is mindenki haza egyenesíteni a kaszát.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.